Proglašenje blaženim
Posli proglašenja blaženim i svetim
Posli proglašenja blaženim i svetim valjaju za takove vjernike, ki su se u svojem životu, u smrti i zatim veselili životnomu sakramentu, kad su herojski vježbali kršćanske vridnosti, ili sada se znaju veseliti visti za mučenika, ar uže slijedeći Jezuša Kristuša s mučeničkim aktom su aldovali svoj žitak.
Prošireno mišljenje vjernikov o životnom mučeničtvu je, da je Sluga/Službenica Božja živio/živila čist žitak prez falinge i to na herojskoj razini. Vist mučeničtva je prošireno mišljenje med vjerniki, da je Sluga Božji za svoju vjeru ili za povezanu kripost umro.
Pred pokretom posla se mora županijski biškup osvidočiti od toga, da se narod Božji znatno veseli visti životnomu mučeničtvu Sluge Božjega, a s tim su povezane i autentične i proširene visti znakov čudesa.
U jednom procesu za proglašenje svetim razlikujemo dvi etape: jedna je biškupska, a drugi rimska etapa.
Slugom Božjim nazivamo toga katoličanskoga vjernika, komu su pokrenuli proces proglašenja blaženim ili svetim. Ako je muž, onda je Sluga Božji, ako žena, onda je Službena Božja.
Za vodjenje biškupskoga pregleda je ta biškup nadležan, na koga teritoriju je umro Sluga Božji. Zadaća biškupa je, naznaniti postulatora, teološke censore, povjesnu komisiju i sud. Postulator pregleda žitak Sluge Božjega pred svim od toga gledišća, ča je za crikvu važno, da upozna žitak i mučeničtvo, odnosno čudesa. Teološki censori istraživaju pisma o Slugi Božjoj od gledišća vjere i kriposti. Povijesna komisija načinja študiju o žitku i o okolnosti smrti Sluge Božjega, a zadaća suda je poslušati svidoke.
Ako kanu potvrditi mučeničtva Sluge Božjega, onda se mora pregled napraviti u vezi žitka, mučeničtva, odnosno visti mučeničtva i čudesa. Proglašenju blaženim nisu potribna čudesa, samo proglašenju svetim.
Proces proglašenja blaženim Sluge Božjega Antona Szemellikera
Biškupski pregled o visti mučeničtva Sluge Božjega Antona Szemellikera je pokrenuo Preuzvišeni jurski biškup András Veres.
5. januara 2021. ljeta je imenovao dr. Mártu Balog cb za postulatora.
Ov slučaj je dostao podupiranje Ugarske katoličanske biuškupske konferencije. Ordinar Željezanske biškupije Preuzvišeni Egidije Žifković / Ägidius Zsifkovics isto podupira slučaj.
30. junija 2021. ljeta je na prošnju preuzvišenoga jurskoga biškupa Andrása Veresa Kongregacija za proglašenje svetim poslala dozvolu za pokret procesa. Broj spisa/akta: Prot. N. 3598-1/21.
Boldoggá avatás
Boldoggá és szenttéavatási ügyek
A boldoggá- és szenttéavatási ügy olyan katolikus hívőre vonatkozik, aki életében, halálában és halála után életszentség hírének örvendett, mert hősiesen gyakorolta a keresztény erényeket; vagy a vértanúság hírének örvend, mert szorosabban követve az Úr Jézus Krisztust, a vértanúság aktusával feláldozta az életét.
Az életszentség híre a hívők körében elterjedt vélemény Isten Szolgája/Szolgálója életének tisztasága és feddhetetlensége felől és erényeiről, melyeket hősies fokon gyakorolt. A vértanúság híre a hívők körében elterjedt vélemény arról, hogy Isten Szolgája/Szolgálója a hitért vagy a hithez kapcsolódó erényért halt meg.
Az ügy elindítása előtt a megyéspüspöknek meg kell bizonyosodnia arról, hogy Isten népe jelentős részében örvend-e Isten Szolgája az életszentség vagy a vértanúság igazi és széleskörű hírének, melyhez egyúttal kapcsolódik-e a csodajelek hiteles és elterjedt híre is.
Egy szenttéavatási pernek két szakaszát különböztetjük meg: az egyházmegyei és a római szakaszt.
Isten Szolgájának azt a katolikus hívőt nevezzük, akinek boldoggá- és szenttéavatási eljárását elindították. Férfi esetén Isten szolgája, nő esetén Isten szolgálója.
Az egyházmegyei vizsgálat lefolytatására az a püspök az illetékes, akinek a területén Isten Szolgája meghalt. A püspök feladat kinevezni a posztulátort, teológus cenzorokat, történész bizottságot és a bíróságot. A posztulátor Isten Szolgájának életét elsősorban olyan szempontokból vizsgálja, amelyek az életszentség és a vértanúság hírének, a csodajelek hírének és az ügy egyházi fontosságának megismeréséhez jelentősek. A teológus cenzorok Isten szolgájától fennmaradt írásokat tanulmányozzák át hit és erény szempontjából. A történész bizottság a történeti kontextust, Isten szolgájának életét, halálának körülményeit alapján készít egy tanulmányt. A bíróság feladat pedig a tanuk meghallgatása.
Ha Isten Szolgája vértanúságát akarják bizonyítani, a vizsgálatot az életre, a vértanúságra, a vértanúság és a csodajelek hírére vonatkozóan kell lefolytatni. A boldoggá avatáshoz nem szükséges a csoda, csak a szentté avatáshoz.
Isten Szolgája Szemelliker Antal boldoggáavatási ügye
Isten Szolgája Szemelliker Antal, vértanúsága hírének egyházmegyei kivizsgálását Főtisztelendő Veres András, győri megyéspüspök kezdeményezte.
2021. január 5-én kinevezte Dr Balog Márta cb az ügy posztulátorává.
Az ügy megkapta a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia támogató nyilatkozatát. A kismartoni egyházmegye ordináriusa Főtisztelendő Ägidius Zsifkovics atya is támogatja az ügyet.
2021. június 30-án Főtisztelendő Veres András Püspök Úr kérésére a Szenttéavatási Kongregáció megküldte az engedélyt az ügy elindítására. Ügyiratszám: Prot. N. 3598-1/21.
Seligsprechung
Bemühungen zur Selig- oder Heiligsprechung
Bemühungen zur Selig- oder Heiligsprechung gelten für solche Menschen, die sich in ihrem Leben, im Tod und danach über ihr Sakrament des Lebens gefreut haben, da sie heldenhaft christliche Werte geübt haben oder sich jetzt freuen können über die Nachricht des Märtyrertodes, da sie mit ihrer aufopfernden Tat Jesus Christus enger gefolgt sind und ihr Leben geopfert haben.
Endet ein Leben mit dem Märtyrertod, dann sind Gläubige vielfach der Meinung, dass der Diener/die Dienerin Gottes ein Leben ohne Fehler und auf einer heroischen Ebene gelebt hat. Unter der Nachricht des Martyriums verstehen Gläubige, dass der Diener Gottes für seinen Glauben oder einer damit verbundenen Tugend gestorben ist.
Bevor in so einer Sache überhaupt begonnen werden kann, muss sich der zuständige Bischof vergewissern, dass sich das Volk Gottes über die Möglichkeit einer Seligsprechung des Dieners/der Dienerin Gottes freut. Damit verbunden sind auch authentische und verbreitete Berichte von Wunderzeichen.
In einem Seligsprechungsprozess unterschieden wir zwei Etappen: eine bischöfliche und eine römische.
Diener Gottes wird jener katholische Gläubige genannt, für den ein Selig- oder Heiligsprechungsprozess eingeleitet wurde.
Für die bischöfliche Untersuchung ist jener Bischof zuständig, auf dessen Gebiet der Diener Gottes gestorben ist. Die Aufgabe des Bischofs ist es, einen Postulator, theologische Zensoren, eine geschichtliche Kommission, sowie ein Gericht zu ernennen. Der Postulator untersucht das Leben des Gottesdieners/der Gottesdienerin vor allem aus einer Sicht, die für die Kirche wichtig ist, um das Leben, das Märtyrium sowie die Wunder kennenzulernen.
Der Postulator untersucht das Leben des Gottesdieners/der Gottesdienerin vor allem aus einer Sicht, die für die Kirche wichtig ist, um das Leben, das Märtyrium sowie die Wunder kennenzulernen. Theologische Zensoren untersuchen Briefe über den Diener/die Dienerin Gottes bezogen auf den Glauben und Tugenden. Die Geschichtskommission macht Studien über das Leben und die Umstände des Todes des Gottesdieners/der Gottesdienerin. Die Aufgabe des Gerichtes ist es, Zeugen zu vernehmen.
Will man das Märtyrertum des Dieners Gottes bestätigen, dann muss man einen Überblick seines Lebens, Martyriums, beziehungsweise Nachrichten über das Martyrium sowie Wunder erstellen. Zur Seligsprechung sind keine Wunder notwendig, nur zur Heiligsprechung.
Der Prozess der Heiligsprechung des Gottesdieners Anton Szemelliker
Den bischöflichen Überblick über die Berichterstattung des Martyriums des Gottesdieners Anton Szemelliker hat der Bischof von Raab/Győr, András Veres, in die Wege geleitet.
Am 5. Januar 2021 wurde Dr. Balog Márta cb. zur Postulatorin ernannt.
Dieser Fall bekam auch Unterstützung der Ungarischen katholischen bischöflichen Konferenz. Der Bischof von Eisenstadt, Dr. Ägidius Zsifkovics unterstützt auch diesen Fall.
Am 30. Juni 2021 hat auf Wunsch des Bischofs von Raab/Győr, András Veres, die Kongregation zur Seligsprechung die Erlaubnis für den Beginn des Prozesses erteilt. Die Nummer des Aktes ist: Prot.N.3598-1/21.
